2014. február 28., péntek

Kiss Péter 20 emléktúra a Mátrában (2014 február 15.)



Igyekeztünk reggel korán kelni, hogy időben megérkezzünk a közvetlenül Gyöngyös után lévő Sástói Adrenalin parkba. Végül is 9:25 kor rajtoltunk és kezdetét vette a Kiss Péter emléktúra, melynek a 20 km-es távján indultunk, mivel egy Kékestető mászással együtt ezt is kellően vérpezsdítőnek gondoltuk. :)
Rajt (Sástói Adrenalin park)


Az Adrenalin parkolóból egy hatalmas lépcsőn kellett leereszkedtünk először is, a különböző méretű lépcsőfok gyanánt szolgáló farönkökön lefelé baktatva arra gondoltunk, hogy a túra végén még vissza is kell majd kapaszkodnunk… :)  

"Kedvenc" lépcsőnk :)
Csodálatos tavaszi időnk volt, a madarak csicseregtek és már érezni lehetett a levegőben és a nyiladozó rügyekben megbúvó tavasz illatát. A sárga+ jelzésen való ereszkedés közben elhaladtunk a Rákóczi forrás mellett, ahol pár fotó erejéig meg is torpantunk. 
Rákóczi forrás

Majd a házak között ereszkedtünk egészen a Mátrafüredi buszmegállóig, ahol az első ellenőrzőpont állt. A pecsétjeinkkel gazdagodva tovább iramodtunk a kék háromszög jelzésen, utunk a meseszép Bomor-patak mellett vezetett. 
Külön érdekesség volt, hogy felfigyeltünk kutyaszán érkezését jelző figyelmeztető táblákra és kisvártatva a kutyaszánt is megpillanthattuk. Még soha sem láttam előtte élőben ilyesmit. :)
 
Kutyaszán



Itt egy kicsit elbizonytalanodtunk az útvonallal kapcsolatban, de pár perc után rátaláltunk egy póznára kihelyezett, nyilakkal ellátott útjelző táblára.
Váratlanul az erdőben feltűnt az első ellenőrzőpont, mely az itineren feltételesként volt feltüntetve. Így újra pecsételés következett, majd megkezdtük az emelkedést a Kékesre felfelé.



Az alattunk csörgedező patak mellett még tovább növelte a táj szépségét az út két oldalát szegélyező, hatalmas zöld moha takaróval borított kövek. Az egyiken meg is pihentünk egy kicsit és megigazítottuk a bakikat, mert az előző heti Kitörés emléktúra után még elővigyázatosak voltunk frissen gyógyult sarkunk miatt.


Az emelkedő óriási volt, jócskán megizzasztott mind a kettőnket. Már minden kanyar után bizakodva vártam, hogy elérünk valami, a csúcs közelségét jelző biztató útjelző táblához. De csak nem akart vége lenni a kaptatónak. Végül is egy festői szépségű fenyő sort elhagyva megjelent a biztató útjelző tábla, már csak 0,8 km-re voltunk a csúcstól.


0,8 km-re a Kékestetőtől 

A Kékesre felérve megjelentek az útszélén elszórtan megbújt aprócska hófoltok is, furcsán festettek a melegen sütő napfényben és a tavaszi hangulatú erdőben. Mint valami kis eltévedt darabjai a múló télnek. A csúcsra felérve nagy boldogság fogott el, ugyanis már egészen kicsi korom óta nagy vágyam volt a Kékestető megmászása és fantasztikus élmény volt, hogy most teljesült ez az álmom. :) Gyors pillantást vetettünk a sípályára, elkattintottunk pár fotót az ország legmagasabb pontját jelző kőnél. Külön örültem neki, hogy még közös fotónk is készült, egy kedves túrázó lévén. :)  

"Magasan a legjobb!"
Majd elindultunk megtalálni az ellenőrző pontunkat. Kis keresgélés után meg is leltük a TV torony mellett egy aprócska fa házikóban. Bent jóleső meleg fogadott minket, a Kékesen lévő kicsit csípősebb idő után. A pecsétek után lehetőség nyílt falatozni, egy zsíros és vajas kenyerektől roskadozó asztalkánál. Miután jóllaktunk és ittunk pár pohár fincsi meleg teát, feltöltöttük az egyik kulacsunkat is vésztartalék gyanánt, folytattuk a túránkat. 
De még mielőtt elhagytuk a csúcsot, muszáj volt megkeresnem az emlékérme tekerő gépet, hogy a gyűjteményemet újabb pár darabbal gazdagítsam. :)
Kékestetőn (1014 m)
Új emlékérme szerzeményeim :)
Innét a piros, majd a zöld háromszög jelzésen haladtunk a Kis-kőig. A gerincen sétálva remek kilátásunk nyílt a Mátra körülöttünk elterülő hegyláncaira.

A Kis-kőnél lévő ellenőrző pontnál megható látvány fogadott minket, a pecsételő helytől nem messze egy fára képek voltak fellógatva Petiről, voltak egészen gimnazista kori túra fényképek is köztük. Pár percig csöndesen szemlétük a fényképeket.
Az ellenőrző pontot elhagyva, megszemléltük az ajánlott szintidőt és észrevettük, hogy a Kékesen a kelleténél több időt töltöttünk el, így 20 perc csúszásban vagyunk. Szóval elkezdtük szaporázni a lépteinket, hogy behozzuk a lemaradást. 




Kis-kő ellenőrzőpont

Ezen a szakaszon egy rövid ideig jelzés nélküli földúton haladtunk, majd becsatlakoztunk újra a piros jelzésbe.
Sietve haladtunk lefelé egy kisebb csoporthoz csapódva, egy-két helyen kiritkult kicsit a növényzet és pár helyen sáros szakaszokkal is meg kellett birkóznunk. Egészen a patak völgyig ereszkedtünk lefelé, ahol már ismert úton haladtunk a reggel is érintett Mátrafüredi ellenőrzőpont felé, ahol utolsó előtti pecsétünket szereztük meg.


 
A cél azonban nem adta könnyen magát, ugyanis még meg kellett birkóznunk egy jókora kaptatóval a sárga kör jelzésen végig az Adrenalin park felé. Az út itt eléggé sárossá vált, én is úgy határoztam, hogy a fényképezőmet elcsomagolva inkább átváltok két túrabotra. A botok segítségével húztuk magunkat egyre csak előre, a végtelennek tűnő emelkedőn. Majd még utolsó erőnkkel felküzdöttük magunkat „nagy kedvencünkön” a meredeken emelkedő farönk lépcsők során. :) Örökre emlékezetes lépcső marad a számunkra az biztos. :)
Az utolsó megpróbáltatás :) 

A cél felé közeledve ijedten vettem észre, hogy a rajt sátor már üresen áll, egy pillanatra belém hasított a gondolat, hogy elkéstünk, de aztán szerencsére hamar kiderült, hogy a cél a sátor melletti házban vár minket. A túra végi sietésünk meghozta gyümölcsét, mert még jócskán az időn belünk 15:47 kor átvehettük az oklevelünket és a jelvényeket.
Egy újabb kedves túrázó lévén készült rólunk még egy közös kép, ezúttal az oklevelekkel. Majd még elmenőben beszereztük a túrát szervező Cartographia Országos kéktúra, Hollóházától Nagymarosig terjedő térképét. Most már lesz saját térképünk is a Mátráról. :)


Nagyon emlékezetes túra volt, nagyon köszönjük a fantasztikus szervezést. Igazán méltó emléket állított Kiss Péternek és mindenki számára kellő kihívást tartogattak a jókora szintemelkedések ezen a teljesítmény túrán. Jövőre is ott a helyünk! :)

Az oklevélen lévő idézet nagyon megtetszett, így gondoltam, hogy a beszámolómat is ezzel fejezem be: 
"Merj bátor lenni, 
merj önmagad lenni, 
merd megvalósítani önmagad, 
merd élni az utat, amiért idejöttél!"
 
Hazafelé, a lemenő nap fényében fürdőzve még készítettem pár fotót :)


Útvonal:Sástó Adrenalin Park - Mátrafüred - Khrsz - Kékes - Kis-kő - Mátrafüred - Sástó Adrenalin Park
Rajt és cél: Sástó Adrenalin Park
Táv: 19,69 km
Szint: 919 m 
Szintidő: 7 óra
MTSZ pontszám: 51 pont
MSTSZ pontszám: C29/6,5